Az utóbbi időben előtérbe került ESG egy újabb három betűs talány a KKV-k számára. Hihetetlenül nagy az ismerethiány az ESG tekintetében, de sem a körforgásos gazdaság, sem a fenntarthatóság nem áll jobban ismertségben. Mi is az ESG?
„A fenntarthatóság az emberiség szükségleteinek kielégítése egyidejűleg a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével.”
A fenntartható fejlődés, vagyis az ESG-szemlélet három fő területe a környezeti hatások vizsgálata, a társadalmi kérdések kezelése és a vezetői döntéshozatal folyamata.
A három terület:
Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése, ezek az ESG keretrendszer pillérei. Ez az a három tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. A fenntartható fejlődés e három területét együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, valamint a konkrét intézkedésekben és cselekvésekben. A rendszeren belüli minősítések (ratings) segítenek a rendkívül komplex, sokszor nehezen értelmezhető működési tulajdonságokat lefordítani a számok nyelvére.
Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése.
A szabályozói környezet a pénzügyi mutatók mellett a nem pénzügyi mutatóknak is egyre nagyobb szerepet szán, valamint a piaci trend, elvárás, különösen a zöld működés tekintetében tovább erősíti, hogy az ESG, vagyis a fenntartható működés már nemcsak a nagyvállalatok feladata. Egyre fontosabb cégként is “zölden” működni, így a fenntarthatósági szabályozások hamarosan elérnek a KKV-kig.
Az ESG-megfelelőség egy kiválasztási kritérium, amely egyre inkább felértékelődik, a jövőbeli üzletszerzés érdekében is fontos erre figyelniük a cégeknek. Akinek fontos, hogy mit gondol a piac vállalkozásáról, nem hagyhatja figyelmen kívül a fenntarthatóság és környezetvédelem témáit, illetve munkavállalói és tudatos fogyasztói oldalról sem elhanyagolható, hogy milyen képet mutat magáról a vállalkozás.
Az EU-s szándékkal összhangban, a befektetők mellett a bankrendszer is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az ESG szempontoknak, a hitel- és pénzintézeteknek be kell építeniük minősítési folyamataikba az ESG irányelveket. Elemzők véleménye szerint egyértelműen kedvezőbb helyzetből indulhatnak majd a felelősen működő cégek az eszközbeszerzés, hitelfelvétel vagy az EU-s pályázatok elbírálása során, legyen szó kis-, közép- vagy nagyvállalatról.
Az már most látszik, hogy előbb-utóbb az ESG-kritériumoknak nem megfelelő, nem fenntartható módon működő cégek ki lesznek zárva a finanszírozásból, mert ez az új követelményrendszer olyan versenyképességi szempont lesz, amelyben lemaradni nem lehet.
➣ az EU jogszabályi keretek közé foglalta az ESG szempontokat, 2022. január 1-től a nagyvállalatok számára előírja már a „nem pénzügyi adatokra vonatkozó” jelentési kötelezettséget is
➣ fontos, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba a hazai KKV-k, amikor az uniós irányelv elérkezik, és a nemzeti érdekeket is megfelelően védeni kell
Mi lehet a megoldás?
Az ESG-t az alsó szintekre is eljuttatni óriási kihívás lesz. Nyilvánvaló az is, hogy a KKV-szektorból a nagyvállalati nyomás fogja kikényszeríteni az ESG-minősítést, amihez megfelelő szakmai segítséget kell nyújtani. Egységes módszertan kell, egy egységes ESG-jelentéstételi és -értékelési arány, mindezt a képzés koordinálásával. A rendszer kiépítését természetesen állami és uniós pénzekkel is meg kell támogatni.
Az MNB és a hazai kereskedelmi bankok várhatóan továbbra is a nagyvállalati ESG adatok gyűjtésére fókuszálnak a közeljövőben, így a KAVOSZ Zrt. módszertana hiánypótló lehet a finanszírozói szektorban. Versenytárs nélkül és a bankok befogadó közegében alakulhat ki nemzetközi jó gyakorlatként, mivel Európában is jelenleg vannak kialakulóban ezen kisvállalati ESG értékelések módszerei.
