Az utóbbi években ténylegesen kezd megvalósulni hazánkban is a hatékony fogyasztóvédelem. Főként az elmúlt bő egy évben – mióta az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe került a fogyasztóvédelem – vált igazán hatékonnyá ez a terület.
Elérhetőbb fogyasztóvédelem
Az új fogyasztóvédelemért felelős tárca gondolkodása – az, hogy a fogyasztóvédelmi beavatkozások célja nem lehet a politikai vagy a társadalmi népszerűség – kezdi tisztességessé és átláthatóvá tenni a területet, és jól látják azt, hogy a beavatkozás csak akkor sikeres, ha azzal a probléma ténylegesen orvosolható, vagy legalábbis a mértéke nagyrészt csökkenthető.
Az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében idén meghozott új szabályok bevezetésével egy ingyenes valódi igényérvényesítési lehetőség kerül a fogyasztók kezébe. Kétség sem férhet hozzá, hogy van jövője a békéltető testületi eljárásnak – nemcsak a jogérvényesítés elősegítésében, hanem a piaci magatartás előmozdításában is.
A vállalkozások kötelezettségeit egyértelműbbé téve lehet javítani a vásárlók helyzetét, és megvédeni a fogyasztók mellett a tisztességes vállalkozásokat is
A január elején életbe lépő, az elérhetőbb fogyasztóvédelmet célzó változásokkal, újításokkal a vállalakozásokat meg kell ismertetni, fontos, hogy a vállalkozások minden támogatást megkapjanak az előírások betartásához, és a fogyasztóbarát szemléletet erősítsük.
Nem lesz könnyű a vállalkozásoknak alkalmazkodni az új követelményekhez, elfogadni azokat, hiszen az új békéltető testületi eljárás előreláthatóan az eddigiekhez képest sokkal nagyobb kapacitás, idő és költségterheket fog maga után vonni. Annak ellenére is, hogy a békéltetőtestület előtt az online meghallgatás válik fő szabállyá, amely a jogalkotó szándéka szerint a fogyasztóknak, a vállalkozásoknak és a békéltetőtestületeknek is hatékonyabb eljárást eredményez. További lényeges változás, amire érdemes odafigyelni a vállalkozások részéről, hogy kétszázezer forint alatti ügyekben alávetési nyilatkozat hiányában is kötelezést tartalmazó határozat hozható.
Korábban, amikor az érintett vállalkozások nem tettek alávetési nyilatkozatot, és emiatt velük szemben nem születtek kötelező határozatok, csak ún. ajánlással záródhattak a békéltető testületi eljárások. Akkor a fogyasztók többsége jellemzően feladta jogai érvényesítését, nem fordult bírósághoz, hiába szólt a békéltető testületi eljárásban meghozott ajánlás a javára. Ez nyilván nem jelentett kötelezettséget, sem költségterhet a cégeknek, így a békéltető testületi eljárás letudható volt egy nem különösebben részletes írásbeli válaszirattal, illetve a személyes meghallgatáson való jelenléttel.
2024. januártól azonban a puszta együttműködésen túl a jogvita érdemi, bizonyítékokkal alátámasztandó elbírálására kell számítania a vállalkozásoknak már a testület eljárása során is, mivel a fogyasztóvédelmi törvény békéltető testületeket érintő új rendelkezéseinek köre lehetővé teszi, hogy azon esetben is kötelezést tartalmazó határozatot hozzon a békéltető testület az adott fogyasztói jogvita rendezése érdekében lefolytatott békéltető testületi eljárásban, ha a bepanaszolt (azaz az eljárással érintett) vállalkozás nem tett ún. alávetési nyilatkozatot.
Az eljárások számának jelentős növekedésével lehet számolni, ezért a fogyasztóvédelmi panaszokkal nagy számban szembesülő vállalkozások számára célszerű, sőt szükségszerű lesz felkészülni arra, hogy valós jogi kihívásként jelentkezik majd az eddig komolytalannak tekintett békéltető testületi eljárás lehetősége. Minden bizonnyal növekedni fog majd a vállalkozások egyezségkötési hajlandósága azokban az ügyekben, ahol valóban megalapozottnak mutatkozik a fogyasztó panasza.
Az eljárások számának növekedéséhez továbbá hozzájárul majd az is, hogy a tárca nagy hangsúlyt fektet az elérhető információk mennyiségének és minőségének növelésére, a fogyasztói tudatosság elemeinek tanítására, elősegítendő az optimális fogyasztói döntések meghozatalát.
Az új eljárás egyértelműen alkalmas lehet a fogyasztói bizalom helyreállítására, a valódi békéltetésre, hiszen az újítás eredményeképp a közel 25 éve működő békéltető testületi rendszer minden bizonnyal még hatékonyabban tudja majd legfontosabb rendeltetését betölteni: gyorsan és ügyvédkényszer nélküli alternatív vitarendezés keretében közreműködni a fogyasztóvédelmi igényérvényesítésben.
Nagyon fontos a vállalkozások számára, hogy ennek érdekében a törvény biztosítja a paritás elvének érvényesülését. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a tagok kiválasztásakor gondoskodik arról, hogy a fogyasztói és vállalkozói oldal képviselői egyenlő számban kerüljenek a testületekbe, és a békéltetőtestületi elnököket a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki.
Azt is sikerült a kodifikáció során érvényesítenie a vállalkozók érdekében, hogy ne legyen diszkrimináció a vállalkozások között és alapvetően minden vállalkozás számára online módon kerülhessen sor a békéltető testületi eljárások lefolytatására, ne csak a vármegyén belüli vállalkozások élhessenek ezzel az egyszerűbb, idő és költséghatékony megoldás választásával.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a piacgazdaság szereplői közötti egyenlőtlen erőviszonyok egyre inkább megszűnnek, és habár a vállalkozások számára komoly idő, kapacitás és költségterheket fog eredményezni az új békéltető testületi eljárás, mégis támogatni kell a fogyasztók jogainak erősítését, mert a piaci verseny tisztaságát is biztosítja.
A Magyarországon tevékenykedő vállalkozások is egyre inkább valódi partnernek tekintik a fogyasztókat, fontos a véleményük, visszajelzéseik, elégedettségük, ha lépést akarnak tartani a jövő vásárlóival. Nem egyszerű a vállalkozók feladata és nem is olcsó megfelelni a jövő vásárlóinak, de erről egy másik blogban írtam már korábban, nem ismételném magam.
Mindent összevetve komoly feladat előtt állnak a cégek, szükséges a vállalkozóknak felkészülni, áttekinteni a vállalkozás folyamatait, dokumentumait, jogi lehetőségeit, és esetlegesen mediátor segítségének igénybe vételével tervezni (kalkulálni).
Mi is a mediáció?
A mediáció egy speciális konfliktusmegelőző, -kezelő módszer és folyamat, amelynek lényege, hogy a két vagy több fél vitájában, a konfliktusban állók beleegyezésével egy semleges, harmadik fél jár közben. A mediáció korábban főként a nemzetközi diplomáciai tevékenység alapja volt, az utóbbi években egyre nagyobb teret hódit más területeken is, munkahelyen, lakókörnyezetben, kereskedelemben, iskolában, akár a családban. Napjainkban már Magyarországon is gyakran találkozunk vele.
Vitás feleknél a konfliktusuk során egy harmadik, kívülálló, a helyzetet, esetet kívülről megfigyelő, pártatlannak ítélt féllel általában sikeresebben megoldhatóak a vitás ügyek.
A mediáció mindazoknak egy jól működő hatékony megoldás, akik a konfliktusból kiutat keresnek, akár a kapcsolat fenntartása, akár annak békés lezárása céljából. Hasznos és valós segítség lehet azok számára, akiknek céljuk, hogy közös megegyezés jöhessen létre és ennek érdekében nyitottak a párbeszéd folytatására.
A módszer a konfliktusban rejlő továbblépési lehetőségre épít, kifejezetten hatékony és általában gyors folyamat, mivel a mediátor folyamatosan a közös megoldáskeresésre ösztönzi a résztvevőket a párbeszéd fenntartásának eszközével.
Személy szerint nekem azért áll közel ez a módszer a szívemhez, mert nem mélyed el a múltban, a jelenből indul ki és a jövőre fókuszál. Mindez a túlélést támogatja, és a prosperálást segíti elő nemcsak a vállalkozók, hanem minden ember számára.
