A pandémiás, világgazdasági, háborús, energetikai és ökológiai válságok korában sokan felvethetik, hogy aktuális e most a fenntarthatósággal foglalkozni. Hiszem, hogy igen!
A fenntarthatóság fogalma világunk csaknem minden területére begyűrűzött, és joggal foglalkoztat egyre többünket. Középpontjában az emberiséget sürgető ökológiai problémák megoldása, és a szociális jóllét elérése, megőrzése áll. Sajnos megkérdőjelezhetetlen, hogy természeti környezetünk állapotának romlása szoros összefüggésben van a fogyasztással; utóbbi pedig meghatározó mérőszáma a ma bevett jóléti definícióknak. Ezenfelül nem lehet elhallgatni, hogy a fenntarthatóság problémájának legfőbb oka a Föld lakosságának exponenciális növekedése, leginkább a legszegényebbek és legiskolázatlanabbak körében.
A túlnépesedés könnyen belátható hatásai: a természeti erőforrások fokozott kimerítése, a környezetpusztítás, a konfliktusok és háborúk, a növekvő munkanélküliség, a növekvő megélhetési költségek, de az olyan hatások is, mint a növekvő széndioxid kibocsátás.
A fenntartható fejlődés olyan folyamat, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket”.
A fenntartható fejlődés alapvető, végső célja a társadalmi jóllét biztosítása, egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára.
Ez csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat.
A fenntartható fejlődés lényege, hogy egyszerre vesszük figyelembe a környezet igényeit, a társadalmi igényeket, és a gazdasági fejlődés igényeit.
Erős fenntarthatóságnál a természeti tőke nem váltható fel művi tőkével.
Gyenge fenntarthatóság
Erős fenntarthatóság
Az emberiség jelenleg jóval több erőforrást használ, mint amennyit a fenntarthatóság megenged. Ebből következik, hogy a jelenlegi (világ)gazdasági rendszer csak jelentős többlet-erőforrások felhasználásával képes működni. Ha ezek az erőforrások kimerülnek, a gazdasági tevékenység komoly veszélybe kerülhet.
Nem véletlen, hogy a fenntartható fejlődési célok tudatosan összefonják, integrálják a természeti, a társadalmi és a gazdasági jellegű feladatokat, mert alapnézete, hogy maguk a problémák is összefonódnak.
A legsürgősebb, és legnehezebben kezelhető problémának a szakemberek szerint jelenleg az éghajlatváltozás tűnik. Ha ezt sikeresen kezeli az emberiség, akkor a többi ehhez képest már „gyerekjáték” lesz. Az éghajlatváltozás szorosan összefügg a széndioxid kibocsátással. Ugyan nemzetközi egyezmények igyekeznek szabályozni és csökkenteni a kibocsátást, ám annak visszaszorítása meglehetősen lassan halad.
Sajnos nem jobb a helyzet a hulladékkal sem. Jelenleg a termékek túlnyomó részének az életútja véges, vagyis használatuk után egyszerűen a kukában végzik. Értékes anyagok vesznek kárba, hiszen ezzel a föld erőforrásait használhatatlannak nyilvánítjuk (szemétlerakóba kerül), vagy teljesen kivonjuk a körforgásból (égetés). Ráadásul szennyezzük a még élhető környezetünket.
A fenntartható fejlődés pont az ellenkezőjét követeli: az anyagok a lehetőség szerinti legnagyobb mértékben kerüljenek újrahasznosításra vagy újrahasználatra.
Rendszerszintű változásra van szükség az energia előállításában, a termelésben, a nyersanyagok felhasználásában. De mindezek felett leginkább a hozzáállásunkon kell változtatni.
Íme néhány dolog, amivel rengeteget tehetünk!
Gondoljuk át fogyasztási szokásainkat!
Mielőtt megvennél valamit, amire valójában nincs is szükséged, gondolj bele, hogy mennyi erőforrást használtak fel az előállításához és mennyi károsanyag kibocsátással járt az előállítása. Ennek fényében dönts a vásárlásról, illetve válassz használt, újrahasznosított, vagy javított alternatívákat. És ha van egy szép, vagy jól működő régi, ne cseréld le újra, amíg nem feltétlenül szükséges.
Ne nézzünk fogyasztást ösztönző reklámokat!
A reklámnak a társadalmi mellett környezeti szempontból is igen káros a hatása, hiszen az embereket a szükségesnél nagyobb fogyasztásra ösztönzi. Ezt csak fokozott ipari termeléssel lehet kielégíteni, eltékozolva a föld természeti kincseit és szennyezve a környezetet. Hagyj fel a a napi egy óra reklámbambulással és tegyél inkább valamit a környezetedért és magadért!
Szelektáljunk és csökkentsük a hulladéktermelést!
Mielőtt kidobsz valamit, gondold át nincs-e szüksége rá másnak, nem tudod-e elcserélni valakivel. Szervezz bolhapiacot, közösségi garázsvásárt. Ne dobd ki a megunt cuccaid, szabadulj meg tőlük inkább a közösségi médiákon, vagy adományozd el. Sokan fognak örülni neki, és neked is jó érzés, hogy segítesz. Amit kidobsz, azt készítsd elő újrahasznosításra, vagyis szelektálj.
Tedd meg TE is, hogy fennmaradjon a hely, ahol élhetünk!
